Mindig nagy csodálattal nézem a német díszállat kereskedések óriási vízi csiga fajtaválasztékát. Rengeteg olyan fajt látok az internet világa segítségével, melyet világviszonylatban is igen ritkának számítanak. Kitűzött célom, hogy a hazai piacon is nagyobb számú fajkínálattal álljak az akvaristák rendelkezésére. A nürnbergi  Interzoo rengeteg élmény mellett lehetőséget adott arra, hogy a hazai akvarisztikánk egy újabb csigafajjal gazdagodhasson. Alexandra Behrendt-nek ( német vízi csiga szakértő) köszönhetően a Taia nemzetség egy olyan gyönyörű fajához jutottam hozzá,ami  a magyar akvarisztikának bizonyára egy érdekes színfoltja lesz. Hazai dísz-állatkereskedésekben ez a faj eddig ismeretlen, annak ellenére, hogy más külföldi szaküzletekben már egy ideje nagy becsben tartott puhatestűnek számít. Piano csiga könnyen tartható és szaporítható, ezért reményeim szerint hamar elfoglalja méltó helyét a hazai „piacon” is.

 Taia naticoides számomra szerelem volt első látásra. Nagyon hasonlóságot véltem felfedezni a kedvenc listámon elő kellő helyet foglaló hazai folyami fialó csigával. Utánajárásom során be is bizonyosodott, hogy nem csak szimpla hasonlóság, hanem a rendszertani besorolás alapján is közeli rokona a Viviparus elevenszülő csigának.

A maximum 5 cm-re növő csiga élőhelye Ázsia, az Inle tó elvarázsolt mocsaras területe. E része a földünknek valóban egy elvarázsolt világa. Itt megállt az idő vagy 100 évvel ezelőtt és az emberek ősi kultúrája még ma is fontos hagyományként folytatódik.  Fő jellegzetessége e területnek, a tölcsér alakú hálóval halászó tradicionális inlei halászok, akik karcsú, lapos kis csónakjukat a lábukkal tartott evezővel hajtják. A bambuszból készült tölcsér alakú hálóval úgy halásznak, hogy a tölcsér szélesebb végével lefelé lenyomják a tó medréig, majd egy hosszú bambuszággal a tölcsér belsejének a közepén megütögetik a medret. Így a tölcséren belül ragadt halak a tölcsér széleihez menekülnek. Menekülésüket azonban megakadályozzák a rutinos halászok hálója, melyet a szerkezetre engednek. Majd a zsákmányt felhúzzák a csónakba. Bár modern technika feltűnik a halászatban is, e népcsoport máig is őrzi az ősi tradicionális módszereiket. Talán ezeknek a több ezer éves módszereknek köszönhető, hogy a tó környékén mai napig sikerült komoly károsodás nélkül ezt a gyönyörű élővilágot megtartani.

És most a kedves olvasóra bízom fantáziáját. Képzeljük csak el magunkat e halászat közepette! Vajon tudnánk –e, ily precízen és szakszerűen halászni…. Azt gondolnám azért, mi igazán viccesek lennénk odakint a halászok csónakjában. 

Valóban, ezek azok a területek, ahol a tradíció, az akvapónia és a permakultúra  találkoznak, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat veszi példaként és utánozza azt.

Piano csiga ennek a csodálatos területnek a sekély partszéli mocsaras vízének lakója. Nevét a zongorabillentyűzet színéről kapta.   A fekete –fehér színsávjai a ház teljes felületén spirálisan végighalad. Faj egyedi jellegzetessége az apró pontszerű kitüremkedések, melyek egy csíkban vagy rendezetlenül futnak végig a héjon. E díszítés különlegessé varázsolja a ház tulajdonosát. Olykor- olykor fellelhető barna egyszínű színváltozatai is az akvarisztikában, de ez valóban ritkább.

Háza inkább magasságban növekszik, mint szélességben. 7mm –res nagysággal és megfelelő tartási körülménnyel már ivar éretté válik. Héj köldök része vastag és mély. Szájadékát héjfedél  ( operculum ) zárja, mely kérges ellenben rendkívül fényes. Operculumuk az időszakos szárazság vagy más veszélyek esetén nagy biztonságot nyújt. 

Teste szürkés színű, apró sötétebb foltokkal tarkítva. Szemeik a tapogatók tövében helyezkednek el.

Váltivarú szaporodásúak. A nemek megkülönböztetése könnyű feladat. Egyértelműen látszanak az elsődleges nemi jelek. A nőstények tapogatói egyenlő vékonyságúak és hosszúságúak. A hímek jobb oldali tapogatói rövidebb és tömzsibb, párzó szervüket a tapogatókban tárolják. Párzásukat egy érdekes násztánc követi, a hím udvarlás közben átöleli párját és tapogatóikat illesztik egymáshoz.  Párzásukat gyakran ismétlik. Utódjaik elevenen jönnek világra. Formában, színben rendkívül hasonlítanak szüleikre. 2-4 mm-res újszülöttek héján még nem látható a pontszerű kinövések, az majd csak a későbbiekben az idősödéssel együtt lesz látványosabb. A kicsik fejlődése gyors. 

Taia naticoides étrendjük változatos. Kiváló algafaló, de elfogyaszt bármi féle száraz és fagyasztott haleleséget is.  Keveset eszik így a végtermékének ürítése is csekély. Hőmérsékletingadozásra nem érzékeny, habár 18 és 28 fok között tartható, igazi aktivitása 26 fokon a legnagyobb. Németországból való megérkezésük során különösebb gond nélkül sikerült beilleszkedniük az itthoni körülményekhez. Jelenleg egy 40 L akváriumban tartóm példányaim. Csapvíz tökéletesen megfelelő számukra. Időszakuk nagy részét az ajzatón és a Mangrove gyökérzeten töltik, szinte sosem másznak az akvárium üvegfalára. Az erős fénytől óvjuk csigáinkat, alakítsuk ki helyüket megfelelő mennyiségű búvóhellyel, hogy ha igényeik elbújhassanak vagy eláshassák magukat.  Békés más csigafajokkal, és jól tartható garnélákkal együtt. Nem növényevő, tehát kis termete és étkezési szokása miatt nyugodtan ajánlható a növényes nano akváriumokba.

Zsadányi Ágnes