Az almacsiga család vagy más néven Ampullariidae tagjai édesvízi csigák, melyek a világ
eltérő trópusi területein honosak. Számos fajuk eljutott a díszállat kereskedésekbe, és
népszerű, házi kedvencé vált.
2012. november 8-ai hatállyal érvénybe lépett rendelet alapján tiltva van a Pomacea
nemzetség bármely fajának behozatala az Európai Unióba. Ezzel együtt kereskedelme,
birtoklása és tenyésztése is tilos. Ez éppúgy érvényes a díszállat kereskedésekre, mint a
magánszemélyekre.
A tiltás háttere:
Almacsigák eredeti előfordulási helyük Dél-Amerika mérsékelt övezetében található. 2009
augusztusában az almacsigák egyes fajai megjelentek Spanyolországban, pontosabban
mondva, az Ebro deltájának bal felében. Azóta erősen elszaporodtak az érintett területeken és
a rizsföldeken komoly kártevőké váltak. Nagyon változékony és alkalmazkodó fajokról van
szó. A fajokat csak nehezen szakemberek segítségével lehet megkülönböztetni egymástól. A
különböző fajok meghatározását csak a DNS-elemzés teszi lehetővé, aminek az alkalmazása
nemrég vált lehetővé. Mivel a területeken probléma mentesen túlélik a fagyáspont körüli
hőmérsékletet, ezért a biztonság kedvéért minden fajra kiterjesztették a tilalmat.


Világméretű vész?
A Pomacea nemzetség almacsigái mára már világszerte veszélyesnek, inváziós fajoknak
számítanak. Ennek oka, hogy napjainkban legkevésbé, kezdetlegesen ismerjük biológiájukat
és különösen a rendszertanukat. Ebből adódik, hogy egyes fajtái (P. caniculata, P. insularum,
P. diffusa P. scalaris) Dél-Ázsia széles részein elterjedtek és némelyikük a rizsültetvények
súlyos kártevőivé váltak. A Pomacea vízi csigák a rizs mellett, vízinövényeket is esznek. Ahol
megjelennek, a területek kipusztulását okozzák. Nemrégen, lehetővé vált néhány tényállás
tisztázása. Pomacea nemzetség almacsigái Dél-Ázsián kívül (Burma, Kína, Guam, Hongkong,
Indonézia, Japán, Kambodzsa, Laosz, Pápua Új-Guinea, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Dél-
Korea, Tajvan, Tájföld, Vietnám) az USA, a Dominikai Köztársaság/Haiti, Puerto Rico és a
világ más részein is elterjedtek. Ezzel szemben az eredeti hazájukban, nevezetesen Dél-
Amerikában, ezek az almacsigák már nem jelentenek pusztító veszélyt. Afrikai és ázsiai
őshonos almacsigáknál (Afropomus, Lanistes, Pila és Saulea) nem vették észre az agresszív
viselkedést, miszerint rizsültetvényeket károsították volna. Bár az ázsiai Pila nemzetség csigái
az újonnan jövő fajok egy részét kiszorítja, ezért az állományfejlődés megismerésének
érdekében megfigyelés alatt állnak.
 

Az Ebro-csigák eredete
Hogy hogyan került a Pomacea insularum az Ebro deltájába, az ismeretlen. Csekély az esélye,
hogy akváriumi állatról van szó, mert az akvarisztikában elsősorban a Pomacea diffusa
(bridgesii) ismeretes, de ezt sem lehet teljesen kizárni. Ám ennél a pontnál még egyszer
nyomatékosan felhívjuk minden akvarista társunk figyelmét:
-Kérve kérünk benneteket, soha semmilyen állatot ne dobjatok ki! A legtöbb esetben ezek a
kitett állatok gyötrelmes kínok közt elpusztulnak, de az a néhány, amelyik túléli, nagyon
negatív hatással van Magyarország faunájára. Szélsőséges esetekben még fajok kihalását is
okozhatják! Az állatvédelmi-törvény tiltja, hogy a feleslegessé vált, már nem gondozott
állatokat egyszerűen megöljék, hiszen őket még mindig oda lehet adni az állatkerteknek.
Ezzel még egy esélyt adhatunk és a lelkiismeretünkkel is könnyebben elszámolhatunk.

Az Ebro-csigák esetében valószínűbb, hogy a fiatalkorú állatok a vízinövényekkel (pl.
rizspalántákkal) együtt lettek behurcolva. Az almacsigák tilalmával egy időben kiadtak egy
másik rendeletet is, amely előírja a mocsári és vízinövények szigorú ellenőrzését az EU-ba
történő behozatalnál.

Almacsigák az akvarisztikában
A Pomacea nemzetség ismert almacsigái az akvarisztikában igen közkedveltek. A többi vízi
csigához képest méretük nagyobb és jellegzetes az eltérő formájuk, házuk is. A tenyésztéssel
foglalkozó akvaristák számára az almacsigák igen hasznosak, mivel a tenyész
akváriumokban, melyekben erősen tápozni kell, remek takarítóknak bizonyulnak. Pomacea
canaliculata, amit szívesen illetnek az almacsigák óriásának, a világ legnagyobb édesvízi
almacsigája, aminek a háza akár a 15 cm átmérőt is elérheti! Pomacea almacsigák előnye,
hogy nem ellenőrizhetetlenül szaporodnak, mert a petéiket a vízen kívül fürtökben rakják le,
ahonnan könnyedén eltávolíthatóak, ha nem kívánjuk megtartani utódjaikat. Az óriás
almacsiga feltűnő, málnaszínű petefürtjei mutatják a legbiztosabban, hogy az almacsigák
megjelentek a természetben és ebből az állapotukat is megbecsülhetik szakembereink.
Azonban az olyan növényevő fajok, mint a P. insularum és a P. canaliculata az
akváriumokban meglehetősen népszerűtlenek, és ezért általában csak kevés szakember
gondozza őket.
A hobbi szinten elterjedt kedveltebb fajok, a tenyésztéssel létrehozott arany, fehér, kék, jade,
viola, rózsaszín csíkos Pomacea diffusa. Ezen fajok azonban soha nem jelentettek veszélyt.
Alkalmasak növényzettel ellátott akváriumba való tartásra, mivel ez a csiga főleg halott és
rohadó anyagokkal táplálkozik, illetve puha fogaival képtelen felfalni a szép,egészséges vízi
vegetációt. Nem pusztítja a rizsföldeket, legalábbis nem Európában, mivel 15 ⁰C alatti
hőmérsékletet már nem viseli el és az állat elpusztul.

Csúnya következtetés
A Pomacea nemzetségtől való komoly félelem természetesen csak azokban az EU
tagállamokban lehetséges, ahol rizstermesztés folyik. Így tehát: Spanyolország, Olaszország,
Bulgária, Franciaország, Görögország, Magyarország, Portugália és Románia is beletartozik.
Hazánkban főleg az Alföldön, Békés, Karcag, és Szarvas közelében ( kb. 2000 Hektáron)
folyik a Magyar rizstermesztés. Bár az árasztásos technológia igen drága nálunk, mégis
érdemes lenne megtanulni és áttérni erre a rizs termesztésére hazánkban is. A közép- és észak-
európai EU-s országokban az almacsigák képtelenek túlélni a telet. Ezért megpróbálták a
rendelet ellenzői, hogy az almacsiga-tilalmat csak olyan országokban szabályozzák, ahol az
almacsigák elszabadulása veszéllyel fenyeget. Egy ilyenfajta eljárás azonban az EU-ban nem
lehetséges. Itt mindenkire vagy senkire érvényes alapon döntöttek. Tehát most már minden
uniós országra vonatkozik az almacsigák betiltása.
Felmerül bennünk a kérdés! Innentől kezdve mi lesz? Holnap kopogtat majd a rendőrség az
ajtón és lefoglalja az almacsigákat? Úgyan Magyarországon van rizstermelés, mégis nehezen
elképzelhető, hogy az almacsigák komoly problémát okozzanak. Ezzel a magyar hatóságok is
tisztában vannak, tehát komoly ellenőrzés nem várható. Feljelelentésre akkor számíthatunk,
ha az interneten apróhirdetésben áruljuk őket. Ilyen esetben minden bizonnyal számítani lehet
arra, hogy megkezdődik a büntető eljárás, ezért az efféle esetektől jobb tartózkodni.

További lehetőségek

Aki azonban továbbra is legálisan szeretné tartani vagy tenyészteni az almacsigákat, nem kell
erről lemondania. Visszatérhet a Pila fajokhoz, amit Tájföldről importálnak.. Rajtuk kívül
javasolhatom még a legszebb dél-amerikai fajt, az Asolene spixi-t(Zebra-almacsiga), ami
petéit a víz alá rakja.
Kár, hogy az EU felelősök nem tudták rászánni magukat, hogy az ártalmatlan Pomacea
diffusa, a maga színes tenyésztett alakjaival legálisan is lehessen kereskedni, hiszen ezek az
állatok véleményem szerint összetéveszthetetlenek. A rendeletben említés tesznek e törvény
2015 február 28-i felülvizsgálatára. Reméljük, hogy döntés hozok bölcsen fognak eljárni és
ezeket a nagy múltú fajokat nem fogják mindörökre az akvarisztika margójára helyezni.
Zsadányi Ágnes (CsigaFan), Zábrácki László
Forrás:Aqulog news
Fordítás: Lengyel Máté