Vízi csigagyűjtési szenvedélyem messzi tájra sodort szép hazámtól. Egy távoli kontinensen,
Afrikában vagyunk, Délnyugat-Nigériában.
Benue, a Niger folyó fő mellékfolyója, mintegy 1400 kilométer hosszú. Ez a folyó a régió
fontos szállítási útvonala és a nyári hónapokban majdnem teljes hosszában hajózható.
Most hajnalodik, de mi már a vízen vagyunk. Hogy elkerüljük a kereskedelmi forgalmat,
kellően korán keltünk.
- Ez így tökéletes, hisz ennek a napnak minden pillanata kincs kell, hogy legyen!
Hajónk vezetője, egyben a kutató csoportunk idegen vezetője is.
Afrikai emberünk jól beszéli a nyelvét, amit persze én nehezen értek meg, de kollegám
ügyes…és fordít.
Lelkesen mesél, élvezettel beszél a folyó változatos élővilágáról, amit a földanya
bőkezűségének köszönhetnek. Ezért ők, cserébe a természetnek mély tiszteletet és örök hálát
fogadtak.
Alig hajózunk pár kilométert, és már vagy egy tucatnyi vízi élőlényt véltünk a vízben
felfedezni.
Van közöttük afrikai tőkehal, élénkpiros színű bíborsügér, mozdulatlanul lebegő pillangó hal,
sarkantyús teknős, és lábait szétterítő karmos béka.
Hajónk lassúságából érzem, nemsokára célt érünk, megérkezünk. A szívem most már
hevesebben dobog, úgy érzem lélegzetem hangereje átveszi a víz csobogásának erejét is.
Emberünk felénk fordul, feláll, ezzel jelzi megérkeztünk!
Kissé elgémberedett lábbal, igyekszik csapatunk a gyors, lendületes kiszálláshoz. Elsőként a
kisebbek, aztán a nagyok szállnak ki. Kiszálláskor sutaságunknak köszönhetően, halk
kuncogások törik meg a csendet.
- Ez van, ha az ember nem rutinos hajós mester!
Hihetetlen és álomszerű ez az egész!
Talpam alatt Benue folyó sekély egy egészen kicsi, mondhatnám maroknyi része, melyet
most talpam alatt érezhetek.
Vízi csiga kutatási expedícióm élvezetes perceit élhetem át.
Ez az utazás valamiben más, hiszen nem egyedül vagyok. Szép családom kísért el.
Amerre nézek mindenütt drága gyermekeim kereső tekintetei és széles mosolyai ragyogják be
a napot. Nehézkes és kissé ügyetlen szaladgálásuk, mosolyt csal az én arcomra is.
Lábaik emelése során a zöldes színű iszap, csuppanos hangot képez, mely aztán egy zavaros
felhőhöz hasonlítva emlékezteti a természetet:
- Itt gyermek járt!
Férjem magabiztos közelsége, és bátorító szavai sejtetik velem, ma itt kincseket találunk!
Célunk most egy olyan faj felkutatása, mely hazánk akvarisztikai életét teljes tudatlansága és
homálya fed.
Céltudatosak vagyunk, egy bizonyos fajt keresünk! Érte jöttünk, hogy haza vigyük.
A neve Lanistes libycus.
Nem egyszerű a keresése, hiszen környezetéhez kitűnően alkalmazkodó faj. Sötét barna házát,
valószínűleg foltokban lepik az algák. Ez megnehezíti a feladatunkat, de ettől csodás minden.
A nap már felettünk van, de még nem leltünk csigánk nyomára.
- A csapat aktív, fogyhatatlan lelkesedés,
- a víz tiszta, jól látható fenék. - mi lehet a probléma?
Gondolatom azon jár, mi van, ha nem jó helyen keressük?

Túl tiszta a terep, szinte sehol egy búvóhely számukra, tán ez lehet a gond?
Kissé beljebb megyünk – hátha ez meghozza szerencsénket.
Mikor már a merítőhálóink sokadára pásztázta a fenékaljat, kezembe kerül az első olyan
csiga, mely akár a Lanistes is lehetne.
S nem hiszek a szememnek, megvan az első! S majd a második!
Nem is akár milyen egyedek, kifejlett példányok. Szebbek, mint amilyennek képzeltem.
Összesen 6 db csigát sikerült begyűjteni, nem sok, de végszóra nem is kevés.
Mind egészséges, jól fejlődött példány. Az eredményes gyűjtést remélhetőleg, az eredményes
saját szaporulat fogja követni.
Lassacskán csomagolás, irány haza!- mondom magamba,- S behunyva szemem köszönetet
mondok az eredményes napért.
Ebben a pillanatban csörgés hangja állítja meg az időt és széthullik a kép! Egy érdekes
hang, ébresztőóra csörgés, mely ránt vissza a valóságba. Kinyitóm szemeim, körbenézek,
otthon vagyok… ..nem értem…
Se Afrika, se folyó, se meleg idő!
Egy állom volt, mely oly valóságosnak tűnt.
Gyors tekintetem az akváriumra mered, minden álom volt?
-Nem, -Lanistes libycus az enyém, itthon vannak.Ők még alszanak a medence fenekén.
Lassan lelkem megnyugszik, agyam helyére teszi a képeket.

A külföldi expedició állom volt, de remélem, egyszer majd átélhetem ennek valóságát is.
Hazánkba érkező „idegeneket” egy kereskedő barátunk jutatta el hozzánk, miután észrevette,
ismeretlen fajról lehet szó.
Általam igen nagyra becsült Európa legnagyobb csigás kollégával mindent átbeszélve
kijelenthettük, hogy csigánk nem más, mint a Lanistes libycus.
Nem volt könnyű dolgunk, hisz az almacsigák köz sok hasonlóság van külső jegyeik alapján
is. Édesvízi almacsiga eredetüket tekintve a világ különböző trópusi területein előfordulnak.
Mocsarak, természetes vagy mesterséges tavak, lassú és gyorsabb folyású folyók közkedvelt
lakója.
Lanistes Afrikában őshonos. Kutatások során többek között Délnyugat –Nigériában, a Niger
folyó Benue mellékfolyójában fellelhetőek.
Az almacsigafélék családja (Ampullariidae) több nemzetségre oszlik fel:
-Asolene, Felipponea, Marisa és Pomacea nemzetségek (Dél-Amerika, Közép-Amerika,
Nyugat-India és az Egyesült Államok déli része),
-Afropomus, Lanister és Saulea nemzetségek (Afrikában),
Pila nemzetség példányai Afrikában és Ázsiában őshonosak.

A Lanistes nemzetségébe 21 fajt regisztráltak, melyből mára már sajnos több faj is kipusztult.
Lanistes libycus (Morelet,1848):
Házuk körülbelüli mérete 45-55mm. Ház vadgesztenye színű, melynek köldök (umbilicus) és
szájadék (apertura) sárgás színbe végződik. Igen mutatóssá teszi, héjukon spirálisan végigfutó
3-4 db sötét barna szalag, mely az állatok idősebbé válásakor egyre erősebb mintázatú.
Testük hamuszürke, az állatok mászáskor hosszú tapogatóik ide-oda lebegnek, mint mikor
szél lengeti szomorú fűz gyenge ágait.
Megtalálható a védekezés céljából kialakuló házajtó (operculum) és a tüdő/kopoltyú
kombinációja, mely védelmet nyújt az esetleges zord környezeti viszontagságok ellen, így
aszály esetén is képesek életben maradni. Száraz évszakokban az aszály gyakori jelenség

ezeken a területeken. Ilyenkor beássák magukat az iszapos talajba, és a házukat szorosan
bezárva, vegetálva vészelik át a nyarat.
A vízi csiga házának csavarodása haladhat az óramutató járásával megegyező irányába
(jobbra csavarodás), vagy ritkább esetben ezzel ellenkező irányába (balra csavarodás).
Megemlíteném a Lanistes-re vonatkozó egyedi vonásukat is, a házuk balos csavarodását.
Almacsigák közt kizárólag csak nekik van ilyen különleges tulajdonságuk.
Kevésbé ismeretes fajról van szó. Szakirodalomban róluk fellelhető információk igen gyér.
Ennek okai lehetnek, szaporodási feltételeik, és a más, nálánál sokkal agresszívabb
szaporodású, invazív vízi csiga, mely visszaszorítja e faj fennmaradását, terjeszkedését.
Ph.: 7- 7,5
gH.: közepes
fok: 25-28

Saját tapasztalataink, sikereink:

Mivel hazánkban ez az almacsiga teljesen ismeretlen, érkezése most először regisztrált, ezért
kötelességünk, hogy akváriumi viselkedésük teljes egészében dokumentálásra kerüljön.
A 6 db körülbelül 15 mm-es csigák egy külön, ajzattal és növénnyel berendezett 60 l-es
akváriumba települtek.
Több pontban is meg kellett figyelnünk őket:
- növényevők, avagy sem
- táplálkozási igényeik
- szaporodási hajlamaik
Növény zabálási hajlamaik kiderítése érdekében, közéjük telepítettük a keményebb, savanyú
levelű Anubias barterit és a gyengébb szövetrostú csavart Valisneria-t.
Táplálkozási igényeikről hamar megállapítottunk, nem tér el a többi almacsigáétól.
Mindenféle lemezes és granulátum szerű haleleséget elfogyasztanak, és az alga, no meg a
puhára főzött zöldségek (répa, paprika, kígyó uborka, spenót) is ínyenceik közé tartoznak.
Se a kemény se a vékony levelű növényeket nem tépázzák meg.
Hőmérséklet 24 fokról indítottuk, majd a fokok emelésével észrevettük a csigák gyorsabb
növekedését is. Jelenleg 26 fokon tartjuk a hőmérsékletet.
A beszerzésüktől számítva … nap telt el, mikor már igen csak kíváncsian vártuk szaporodási
készségüket is.
Felmerült a kérdés, sikerült-e a vált ivarú csigából mindegyik nemet beszerezni, vagy ebből a
csapatból sose lesz szaporulat?
X nappal később, mikor már minden egyes kis négyzetméternyi területet bejártak csigáink,
szerda este megjelent az első hurkaszerű petecsomó a frontüvegen.
Adatai: 1,5cm széles és 4cm hosszú áttetsző zselés anyag, közepében 87 db kicsiny tojás
Tapasztalataink azt mutatták eddigi munkánk során, hogy ilyenkor egy 1/3 vízcsere beindítja
a petézési kényszerüket, és a tojások szépen fejlődését is elősegíti. Ilyenkor eleségük
mennyiségét is megduplázzuk.
Így hát merészkedtünk, ezt a feladatot náluk is végre hajtani.
A terv bevált, ettől a naptól kezdve minden felgyorsult. Sorba kaptuk a hurkákat, szinte
beszőtték az akváriumot velük.

Az első pete igazi ajándék volt tőlük, hisz ez az egy szem előtt volt, az összes többi hátrafelé
szétszórva.
Így már az elsőből folyamatosan gyűjthettük a pontos adatokat.
Baba csigák szemlátomást jól fejlődtek az áttetsző burkokban, 19. napon elkezdték kirágni
magukat.
Elmászásukkor 1mm-es félig áttetsző héjú kiscsigák önálló életet élnek a szülőkkel
gondtalan fejlődés mellett. A csigák serdülésével sötétedik a házúk színe is.
Fejlődésük megegyezik a Pomacea nemzetséggel.
Eredményeink sikerességére büszkék vagyunk, ezért is méltó tisztelettel bánunk csigáinkkal.

Csigafan