Garnéla tenyésztés mesterfokon - 1.rész - Hogyan befolyásolja a sűrűség a garnélákat?

Noha a garnéla tenyésztés viszonylag új keletű a díszállat kereskedelemben, ennek ellenére már nagyon népszerűvé vált az egész világon. A garnélák (mint algaevők és vonzó színezetük) népszerűsége azonban belépési utat jelenthet a feltörekvő kórokozók és más problémák, például az akvárium túltelepítése szempontjából.

A tudományos kutatások szerint az optimális sűrűség 2,5 garnéla / literenként. Ez az arány nem fogja befolyásolni a garnélákat. Éppen ellenkezőleg, ez lehetővé teszi a garnélák nagyobbá és egészségesebbé válását. 

Egyes garnéla-tenyésztők tévesen úgy gondolják, hogy a Neocaridina davidi-t nem lehet túlszaporítani, mert Európán kívüli más régiókból származó invazív fajként ismerik őket. Nos, ez csak bizonyos fokig igaz. A cseresznye garnéla nagyon szívós, és ez az egyik oka annak, hogy ez a faj annyira népszerű ebben a hobbiban. A legutóbbi kutatások szerint azonban a sűrűségnek is nagyon nagy hatása van e díszes garnélákra.

A biológusok tanulmányozták a sűrűségnek a cseresznye garnéla növekedésére, ivararányára, túlélésére és biokémiai összetételére gyakorolt ​​hatását annak érdekében, hogy meghatározzák e díszfaj optimális nevelési körülményeit. Ezen felül azt akarták tudni, hogy a nemek közötti elválasztás befolyásolhatja-e a garnélák növekedését és túlélését. 

Megjegyzés : Bár a tanulmány a cseresznye garnélákról szólt, nincs ok azt feltételezni, hogy nem használhatjuk más, azonos méretű garnélákra.

A cseresznye garnéla kísérleteiről 

Először is számos kísérletet végeztek a cseresznye garnélák tömegével, méretével, túlélésével és tenyésztési arányával kapcsolatban. Az összes vízparaméter és táplálékadag a garnélák minden csoportjában azonos volt. A Neocaridina garnélák minden csoportját különböző akváriumokban helyezték el.

Ezenkívül az összes garnélát elválasztották és három tenyésztési feltétel alkalmazásával értékelték:

• vegyes csoportok (nőstényeket és hímeket körülbelül azonos arányban állítottak be),

• monoszex csoportok csak nőstényekkel,

• monoszex csoportok csak hímekkel.

A sűrűség hatása a cseresznye garnéla súlyára

A sűrűség hatásának megismerése és értékelése érdekében a biológusok 3 különböző csoportba osztották a garnélákat az arány szerint:

• 2,5 garnéla / 1 liter (sűrűség, D2,5)

• 5 garnéla / literenként, (D5)

• 10 garnéla / 1 liter (D10).

A kísérlet 90 napig tartott. 30 naponta a biológusok kiszámították a garnélák súlyát, hogy lássák a különbséget.

Az eredmények 30 nap után azt mutatták, hogy a D2.5 és D5 csoportokból származó garnélák nagyobb mértékben kezdte növelni a tömegét a D10-hez képest. A D2.5 és D5 csoportok közötti különbség a hibahatáron belül volt.

Ez a tendencia azonban a kísérlet végéig (90 nap) folytatódott. A D2.5 és D5 csoportok nagyon szoros eredményeket mutattak a 60 napos kísérletek során. Ennek ellenére a kísérlet végére nyilvánvaló volt, hogy a D2.5 még a D5-hez képest is nagyobb súlyt kapott.

A kapott információk szerint láthatjuk, hogy:

• A D5-ből származó nőstények 15% -kal többet súlyoztak, mint a D5-ösnél tartott himek

• A D5-ből származó nőstények 30-35% -kal többet súlyoztak, mint a D10-nél tartott himek

• A D5-ből származó himek 15% -kal többet súlyoztak, mint a D10-ben tartott himek

• A D5-ből származó himek 25-30% -kal többet súlyoztak, mint a D10-ben tartott himek

Cseresznye garnélák  sűrűsége és túlélési aránya

A garnélák-akváriumok sűrűsége nem befolyásolta a túlélési arányt. Minden sűrűségnél magas maradt:

• D5 - 92%,

• D5 - 93%,

• D10 - 87%.

A nemek elválasztását a sűrűség sem befolyásolta a Neocaridina garnélák „nem agresszív jellege” miatt.

E faj morfológiája nem bizonyítja a hierarchikus struktúrákat (a nemek között vagy azok között) vagy az agresszív viselkedést nevelési körülmények között, ami toleránsabbá teszi a nagyobb állománysűrűséggel való életet.

Cseresznye garnélák  sűrűsége és tenyésztési aránya

Bár a kísérlet nem mutatott semmilyen közvetlen hatást a tenyészarányra, a biológusok regisztrálták, hogy a petés nőstények a sűrűségtől függetlenül lényegesen nagyobbak (~ 8-10%), mint a nem ovigerek.

Összességében pozitív összefüggés van a nőstény ívásra jutó petesejtek száma és a testtömeg között. Ahogy az várható volt, a nagyobb nőstények nagyobb számú petét hoznak létre .

További érdekes tények a garnéla-akváriumok sűrűségéről

A kísérletek eredményei azt is kimutatták, hogy:

• A himek és a nöstények nemi arányát a sűrűség sem befolyásolta.

• A monosex csoportok bármikor nem mutattak különbséget a vegyes csoportokétól. A nemek szétválasztása nem volt hatással a növekedésre és a túlélésre. A nőstények nagyobbra nőttek, mint a himek, mind monosex, mind vegyes csoportokban. Az eredmények ismét megmutatták, hogy agresszív viselkedésük miatt a cseresznye garnélák toleráns a nagy sűrűségű viszonyokkal szemben.

• A nagyobb garnéla gyakran színesebb, mint a kicsi. Ezért a nagyobb garnéla tenyésztése még kedvezőbb lehet a garnéla-tenyésztők számára. Sajnos további részletek nem voltak róla. Nagyon jó lenne többet megtudni a méret és a szín összefüggéséről azoknak a garnélatenyésztőknek, akik garnélák osztályozásával dolgoznak.

Következtetés

Népszerűségétől függetlenül hiányoznak a biológiai alapismeretek és a cseresznye garnélák optimális nevelési körülményeiről. Különösen fontos megérteni a kultúra sikeréhez szükséges követelményeket.

Nyilvánvaló azonban, hogy a sűrűség nagyon fontos szerepet játszik garnélás-akváriumainkban. Az egyik legfontosabb paraméter, amelyet figyelembe kell venni a tenyésztés során a befektetés megtérülésének maximalizálása érdekében. Egyrészt a túlzsúfoltság a növekedési ütem csökkenéséhez vagy a betegségek gyakoribbá válásához vezet. Másrészt az alacsony sűrűség azt jelzi, hogy a rendszer nem érte el teljes potenciálját.Eggyik lehetőség sem kedvez a garnéla-tenyésztőknek. Ezért fontos megérteni, hogy a sűrűség hogyan befolyásolja a tenyésztést.

Az állománysűrűség növelése negatív hatást mutatott a Neocaridina garnélák növekedési sebességére, bár a túlélési arány és a nemek aránya nem változott.